A mostani poszt egy kis kedvcsináló a kedd 18:00-kor megrendezésre kerülő Vitafórumunkhoz. A hulladékgazdálkodás néhány alapvető fogalmát és kérdését fogom röviden taglalni. Ez kis segítséget jelenthet azoknak, akik kedden laikusként is aktívan részt szeretnének venni a szaktekintélyek eszmecseréjében.
Hulladéknak nevezzük az olyan anyagot, amelyet a tulajdonosa a keletkezés helyén nem tud felhasználni, és ezért attól meg szeretne válni, illetve erre a törvény kötelezi. A háztartási hulladéktól, az építőipari sitten keresztül, a veszélyes és elektronikai hulladékon át, a nukleáris hulladékig különböző kategóriákba soroljuk, és minden típus különböző kezelési módot igényel. A legnagyobb kérdés a lakossági eredetű hulladékok kezelése, mivel ezek nagy mennyiségben keletkeznek, és igen vegyes összetételűek. Található bennük a komposztálható élelmiszer maradékok, újrahasznosítható anyagok és veszélyes elektronikai hulladékok egyaránt. Ebből fejlett országokban mindenki napi kb. 1 kg-ot termel, melynek nagy többsége jelenleg hulladéklerakókba kerül, melyek csak jó esetben elszigeteltek mondjuk a talajvíztől. Magyarországon évi 3 Gellért-hegynyi kommunális hulladék keletkezik, melynek mindössze 15%-a kerül újrahasznosításra. A fő kezelési mód a lerakás, de a hulladékégetők is szerepet kapnak, melyek, bár kevesebb helyet foglalnak, és energiát termelnek, komoly levegőtisztasági követelményeknek kell(ene) megfelelniük.
A hulladék tehát probléma, amit kezelni kell. És a probléma nem csupán mérnöki. Nem elegendő, hogy a keletkező hulladékot összegyűjtjük, esetleg válogatjuk, amit lehet újrahasznosítunk belőle, a maradékot pedig elégetjük, komposztáljuk, a többségét pedig (különböző térfogat- és tömegcsökkentési eljárások után) lerakókba szállítjuk. Ezen műveletek szükségességével nincs ellentmondásban az a tény, hogy a hulladék társadalmi probléma is. Mégpedig a jelenlegi gazdasági-társadalmi rendszer egyik jellegzetessége.
A probléma gyökere a gazdasági rendszer, mely a környezetet erőforrásként és hulladék szempontból nyelőnek tekinti. Ennek a hozzáállásnak is a következménye, hogy a megnövekedett népességből adódó többlet mellett az egységnyi termékre vetített (fajlagos) mennyiség is nő. Emellett a hulladékaink nagy része nehezen bomlik le magától, ami újabb problémákat vet fel, gondoljunk itt például az óceánokban található szemétszigetekre, melyek főként az általunk eldobott fém és műanyag-hulladékokból tevődnek össze.
A hulladékkezelés legfontosabb pillérének a megelőzését kell tekintenünk. Ez a gondolat az alapja a fenntartható hulladékgazdálkodásnak. Az EU direktívái szerint a megelőzés fő lehetőségei a tiszta technológiák a termelésben és a gyártásban, valamint a csomagolóanyagok visszaszorítása. Egyértelmű, hogy amit nem termelünk meg, azt nem kell ártalmatlanítani. És ebben a feladatban a gyártókon és az államon kívül nagy szerepe van a fogyasztóknak, azaz nekünk is, hiszen a pénzünkkel minden vásárláskor leadjuk a szavazatunkat.
Kedvcsinálónak legyen most ennyi, kedden az előadóink jóval részletesebben kivesézik majd a témát. Várunk Titeket szeretettel a A Q épület A szárnyának 102-es termében , kedden 18:00-kor!